Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ember a holdon

 

A hidegháború során az 1960-as évek végére jutottak el a versengő nagyhatalmak a Hold meghódításáig: az Egyesült Államok minden erejével azon volt, hogy űrhajósai elsőként érjék el a Hold felszínét. Ez sikerült is: az Apollo-11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 40 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án elsőként léptek a Holdra. Mire volt jó az egész Holdra szállás?

 

Az Apollo-11 kilövése

 

Negyven évvel ezelőttig az ember a Földön járt és csak nézte a Holdat. 1969. július 20-án - keleti parti idő szerint este 10 óra 56 perckor - Neil Armstrong amerikai űrhajós a Holdra lépett. Több mint egymilliárd ember hallhatta élő adásban sugárzott, azóta híressé vált mondatát: „kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”. A kezdetek azonban jóval messzebb nyúlnak.



A világűr fogalma, majd a rakétaelv 20. század eleji megszületése után nyílt meg az út a Föld elhagyásához. Az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban Robert Goddard alkotta meg, míg az ő publikációi is felhasználva a Wernher von Braun vezette peenemündei kutatócsoport hozta létre az első, tömeggyártásban is előállítható hordozóeszközt, a V-2-es rakétát. A német kutatópotenciált a harcok befejezésével párhuzamosan amerikai és szovjet ügynökök vitték magukkal, és kezdtek hihetetlen iramú fegyverfejlesztésbe, amelyben a világűr kezdetben mint az ellenfél leggyorsabb elérését biztosító közeg játszott szerepet.

V-2 rakéta

A Holdat fizikailag elsőként a szovjetek érték el: 1966 február 3-án a Luna-9 sikeresen szállt le az égitesten: három napon keresztül közvetített képeket a Földre. Öt különböző, a Hold körül keringő és a Földre adatokat sugárzó szonda mellett a szovjeteknek 1966-ban még egy második sima (úgynevezett „lágy") leszállás is sikerült: a december 21-i indítás után a Luna-13 zökkenőmentesen érkezett meg, automatikusan talajmintát vett, és a vizsgálatok eredményeit rádión továbbította a Földre. Ugyanebben az évben egy amerikai szonda is leszállt a Holdon: a Surveyor-1 május 30-án érte el az égitestet.

 

A hazatérés izgalma

 

"Buzz" Aldrin 23 óra 11 perckor csatlakozott Armstronghoz. A két űrhajós fényképeket készített a Hold felszínéről, kitűzte az amerikai zászlót, elvégzett néhány egyszerűbb tudományos vizsgálatot, és a houstoni központon keresztül váltott pár szót Richard M. Nixon elnökkel. Július 21-én reggel 1 óra 11 perckor már mindkét űrhajós a leszállóegységben volt, és az ajtót lezárták. Armstrong és Aldrin az éjszakát a Holdon töltötte, majd délután 1 óra 54-kor a Sas elindult az Apollo központi egysége felé. Az űrhajósok egy táblát hagytak az égitest felszínén, melyen ez volt olvasható: "Ezen a helyen léptek a Föld bolygó emberei először a Holdra - A. D. 1969. július - Békével jöttünk az egész emberiség nevében."

Öt órával később a leszállóegység összekapcsolódott az Apollóval, amely július 22-én délután 12 óra 56-kor megkezdte útját hazafelé. Az Apollo 11 biztonságban érkezett a Csendes-óceánra július 24-én délben.

                                                                      Érdekességek

Az expedíciót még öt sikeres Apollo-utazás követte. Az utolsó emberek, akik a Holdon jártak - Eugene Cernan és Harrison Schmitt, az Apollo 17 űrhajósai - 1972. december 14-én hagyták el az égitestet. Az Apollo-program rendkívül költséges volt, és rengeteg munkát emésztett fel. Becslések szerint összesen 400 ezer tudós, mérnök és szakember dolgozott rajta, és 24 milliárd dollárba került (ez a dollár mai értékén számolva megközelíti a 100 milliárd dollárt).

A holdraszállás hatalmas költsége sokaknál kiverte a biztosítékot. Aldrint országjáró körútja során tojásokkal és paradicsommal is megdobálták, amikor 1969-ben a vietnámi háború miatt tüntető diákok közé merészkedett. “Ahelyett, hogy büszkék lennének, utálkozva gondolnak ránk, mert elherdáltunk egy csomó pénzt, miközben háború és éhínség sújtotta a földet” - emlékezett.

Az Apollo-programmal párhuzamosan persze a szovjetek is szerettek volna minél előbb embert küldeni a szomszédos égitestre, ám a hordozóeszköz fejlesztésének kudarca miatt ez nem sikerülhetett, és az egységes irányítás hiánya miatt végül 1976-ban leállították a programot.

 

(Felhasznált tartalmak: Egy iskola oldala, Történelem könyv)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Inability sends knives lymphoma aortitis.

(opaeheguooy, 2019.05.04 23:22)

[url=http://mewkid.net/buy-prednisone/]Prednisone Without Dr Prescription[/url] <a href="http://mewkid.net/buy-prednisone/">Prednisone No Prescription</a> rtl.zaqi.a-tortenelem-jo.eoldal.hu.bog.vx http://mewkid.net/buy-prednisone/

All underrunning delivered example nettle figures.

(ioqocuqojey, 2019.05.04 21:15)

[url=http://mewkid.net/buy-prednisone/]Prednisone 20 Mg[/url] <a href="http://mewkid.net/buy-prednisone/">Prednisone Online</a> vme.syll.a-tortenelem-jo.eoldal.hu.bzf.xg http://mewkid.net/buy-prednisone/